.

A BÜRÜ

 "KÁLVÁRIÁNK HÍDJA"

( Gyalogosok közlekedésére szolgáló alkalmatosság, szintkülönbségek kényelmes leküzdésére. )

 

A SZATE megalakulásakor kinyilvánította, hogy az egyesület  a magunk örömére és a társadalom hasznára jött létre. Mindig igyekeztünk, igyekszünk valami hasznosat csinálni, ami nem csak a magunk örömére, de a társadalom hasznára is válik!

A helyiek által köztudott, hogy a város központjából a legrövidebb út a Vadkerten keresztül, a tó déli gátján  vezet a  Harangodi Kiránduló Központhoz. Sajnos a Vadkert út végén van egy nehezen átjárható nádas, mögötte egy időszakos posványos vízfolyás, amelyen csapadékos időben az átkelés elég körülményes és balesetveszélyes. A tó déli gátján is van egy 15m-es szakasz, ahol a gát hiányos, itt köveken kell átkelni (átvergődni) a túlsó partra.

Mi nem sokat járunk erre, (évente egyszer vagy kétszer) de másokra gondolva az egyesület természetjáróinak a  fejében már régen megfogalmazódott a gondolat, e balesetveszélyes hely felszámolásáról.  Milyen jó is lenne, ha a centrumból a  Vadkerten keresztül, a tó déli gátján vezetne egy turista út az Arany János útig. Így az idegenek is rövidebb,  szebb és biztonságosabb úton juthatnának ki a Harangodi Kiránduló Központba.

Úgy gondoltuk, ha a nádason meglevő nyiladék végénél, az időszakos vízfolyásra  felállítunk egy kis gyalogosok közlekedésére szolgáló alkalmatosságot, (bürüt) akkor már egy balesetveszélyes helyet felszámoltunk, és az első apró lépést megtettük, egy később kialakítandó turista út érdekében

Szerencsére ötletünk megvalósításához  hathatós segítséget kaptunk Juhász Zoltán polgármester úrtól, aki biztosította számunkra  a bürühöz szükséges anyagokat. (A 2 db. fa villanyoszlopot, kb. 6 m2 akác deszkát és az 1kg. akácszeget a TESZOVÁL csütörtökön 16 órára kiszállította.)

Csütörtökön munkaidőnk után, szabadidőnkben, a két villanyoszlopot a helyére cipeltük, a deszkát pedig elrejtettük a nádasban. Fő az óvatosság!

Pénteken,  munkaidőnk után, szabadidőnkben először még egy illegális szemétlerakóból guberáltunk egy kettétört betonoszlopot a  fa villanyoszlopok alá. Sajnos mire kiértünk, akkorra már a fa villanyoszlopokat ellopták. Irány a rendőrség, ismeretlen tettes ellen feljelentést tettünk.

Szerencsére a polgármester úr szombat reggelre küldött még 2 db. fa villanyoszlopot, így délutánra már állt a bürü.

Nagy megelégedésünkre szolgált, hogy az arra járók mind örömüknek adtak hangot a bürü láttán.

Köszönjük Juhász Zoltán polgármester úr támogatását, a TESZOVÁL-nak az anyagok helyszínre szállítását.

Bízzunk benne, hogy ez a kis bürü sokáig szolgálni tudja majd a természetjárók közösségét!

Reméljük a gáton is mihamarabb sikerül  megoldani  a biztonságos átkelést egy komolyabb gyalogos híddal ( ha a FETIKÖVIZIG is jóváhagyja, és az önkormányzat is úgy akarja,) s akkor majd pillanatok alatt felfesthetjük a   jelzést, ezzel  is bővítve Nagykálló turista úthálózatát.

Addig is mindenkinek szép időt, és jó kirándulásokat kívánunk. Mindenki óvja, és védje a természetet!!!

A bürü készítés képei, és a déli gát látnivalói itt!

Nagykálló 2006.július 09.  1230

 

 

A következők elolvasását ajánlom minden hozzánk hasonló elvetemült ember figyelmébe, aki jóhiszeműen valami hasonlót szeretne elkövetni a köz javára!

Vasárnap délután pont a bürü felállításáról szóló internetre szánt írásomat gépeltem, amikor csengettek.
A párom ment ki,  s jön, hogy engem keres egy úr.
Megyek ki,  kölcsönös bemutatkozás  után már tudom, hogy az úrban Szabó Sándort tisztelhetem. Hogy milyen minőségben keres az nem derült ki pontosan, mert rögtön a látogatása lényegére tért. Kérdi, hogy én csináltan-e a hídnak kinéző tákolmányt a gát oldalában és kértem-e rá építési engedélyt. Mondom, hogy  nem én építettem, hanem a Szabadidősport és Természetbarát Egyesület  a Polgármester úr elvi és az Önkormányzat(?) ( fa anyagi ) támogatásával, de mint agilis egyesületi tag tevékenyen részt vettem az elkészítésében. Engedélyt nem kért az egyesületünk senkitől, mivel  közterületén van,  úgy gondoltuk, ha a város első embere tud róla, az bőven elég!  Ekkor már éreztem, hogy Szabó úr  nem dicsérni jött, ezért gondoltam elmondom  töviről hegyire a "híd" történetét. Ő meghallgatott, s közölte,  ha ma estig lebontom a hidat, akkor nem jelent fel a rendőrségen, ellenkező esetben viszont feljelent, a hidat pedig traktorral széthúzza, mert az nem maradhat ott éjszakára. Erre kérdem én, hogy miért. A válasza:  öt feljelentés van a rendőrségen mert lopják a nádat, meg a halat a tóból, és így még könnyebben lopnak majd, meg különben is mit mászkálnak az emberek a gáton. Erre mondom én, ha eddig is erre lopták a nádat meg a halat, akkor csak annyiban változik a helyzet, hogy ezentúl száraz marad a tolvajok lába.  Egyébként viszont kétlem, hogy ha valaki mondjuk ellop két kéve nádat, az a hátára véve  azt, pont a Vadkert út felé veszi az útját, amikor bármely más irányban feltűnés nélkül távozhat. Amúgy a kis bürün szekérrel vagy autóval közlekedni nem lehet, a gyalogosok meg eddig is erre jártak! Mondtam, hogy a híd lebontásáról én nem dönthetek, meg nem is értek vele egyet,  ha pedig itt ennyire lopnak, akkor egészben csak nagyobb biztonságban van a híd faanyaga mint szétbontva. Vasárnap délután  az elszállítása megoldhatatlan feladat számunkra. Ezért a telefonszámát elkértem, hogy majd hívom, ha beszéltem az egyesület vezetőségével a teendőkről. Elköszöntünk egymástól, és 15perc múlva az egyesület vezetősége meghozta döntését. Szerintünk ha bebizonyosodik, hogy jogosulatlanul állítottuk oda a bürüt, akkor sem kell barbár módon szétverni, akkor szépen elbontjuk és a fa anyagot vissza adjuk oda, ahonnan kaptuk.  Aztán meg miért ne lehetne rá fennmaradási engedélyt adni! Torma László az egyesület titkára hívta Szabó urat telefonon, hogy adjon nekünk s a bürünek egy nap türelmet míg a polgármester úrral beszélni tudunk. Ő azt mondta, hogy nem érdekli a polgármester úr és este zetorral szétbontja azt a tákolmányt. Laci barátom próbálta még győzködni, de a Szabó úr telefonja elnémult!
Most itt tart a bürü története, ezek után talán érthető miért adtuk  neki a KÁLVÁRIÁNK HÍDJA  nevet.
A tv-ben a foci VB döntő megy,  a hosszabbításban pont most állítják ki Zinedine Zidanet, én meg azon gondolkodom, hogy holnap  még  egybe lesz-e a "híd". Mindenesetre holnap reggel hatkor megyek a "híd"-hoz, mert féltem!  Nem szeretném, ha egyesületünknek reggel ismeretlen tettes ellen lopás, vagy rongálás miatt feljelentést kellene tennie.
Mellesleg tizenegyesekkel az olaszok nyertek.

Nagykálló 2006. július 09. 2255

 

 

2006. július 10. 0600   

MÉG ÁLL A "HÍD"!

 

 

2006. július 18.

Mozgalmas hét áll mögöttünk!

Fogadott bennünket Hidegkuti László a FETIKÖVIZIG  I. sz. Nyíri Szakaszmérnökségének  vezetője.
Az Egyesületünk által kezdeményezett megbeszélésen  kéréssel fordultunk Hidegkuti László úrhoz, hogy legyen támogató segítőnk turisztikai és természetvédelmi elképzeléseink megvalósításában.
Elmondtuk, egyesületünk természetjáróinak régi vágya, hogy a Harangodi víztározó turisztikai vonzereje erősödjön. Ennek egyik feltétele szerintünk a tó körbejárhatósága, illetve a megközelíthetőségének biztosítása.
A város központjából a legközelebbi és legbiztonságosabb útvonal a Vadkert utcán vezet, ahol egy kis nádason keresztül érhetünk a tó déli gátjához úgy, hogy egy időszakos vízfolyáson vezet az út, ami az év nagy részén akadályt jelent.
Ennek leküzdésére készítettünk egy kis gyalogos közlekedésre használható alkalmatosságot (bürüt).
Sajnos elmulasztottuk a FETIKÖVIZIG jóváhagyását megkérni.
Ezúton kértük , hogy legyen segítségünkre a bürü fennmaradásának engedélyezésében.
Kértük továbbá, hogy a tó déli (Kiskállói) részén lévő vízfolyáson kialakítandó gyalogos híd megépítésének engedélyeztetésében is legyen segítségünkre.
Nagy örömünkre Hidegkuti úr megértő támogatásáról biztosított bennünket,  s kérte,  hogy   egyesületünk kössön együttműködési megállapodást a FETIKÖVIZIG-gel.
2006. július 17-én munkatársaival helyszíni bejáráson egyeztettük elképzeléseinket,  és most úgy látjuk, hogy rövid időn belül sor kerülhet, az együttműködési megállapodás aláírására.

A  BÜRÜ  MARADHAT!!!

Hétvégén zöldre festjük, és a nádason hozzávezető csapást is megtisztítjuk.

 

2006. július 18. 2324                                                                                                                               Bodnár György

 

 

 

2006. július 22.

Lehet, hogy gutaütést kapok?

Ma délelőtt tormalacival kimentünk az Ibolya-ligetbe takarítani. Szerencsére nem volt sok szemét, így hamar végeztünk. A várható kánikulára való tekintettel úgy döntöttünk, hogy a mára betervezet bürü festést elhalasztjuk, egyikünknek sem volt hozzá valami nagy kedve. Már nehogy hőgutát kapjunk!
Este rábeszéltem a páromat, hogy a Pestről itthon levő fiatalokkal menjünk ki a tóhoz és a ligetbe. Először az új bürüt mentünk megnézni. Egyszerre értünk a gáthoz mi, és két tűzoltó autó!!! A tűzoltó autók a Tavi presszó felől jöttek a gáton, és húztak  tovább. A  fiatalok szemrevételezték a bürüt ( tetszik nekik ), majd mentünk megnézni, hogy mi ég. Mire odaértünk már oltották az égő nádkévéket. Na ekkor gondoltam, hogy megüt a guta. Mert azt rögtön  láttam, hogy milyen jó kapaszkodó lesz ez a tűz, a tervezett turista út ellenzőinek. Aki nem akarja ezt az utat, annak ez a tűz jó érv lesz az út ellen.
Közben  telefonon beszéltem tormalacival, aki már tudott a dologról, mert esti biciklizése során látta a füstöt, és Ő is megnézte, hogy mi ég!
Most itt ülök a gép előtt, és jár az agyam.
Lehet, hogy véletlen öngyulladás volt ebben a rekkenő kánikulában?
Lehet, hogy egy eldobott cigaretta csikk az okozó?
Lehet, hogy szándékosan lett felgyújtva?
Ha szándékosan lett felgyújtva, akkor mi volt az indíték?
Csak egy jó balhé, vagy szántszándékos károkozás, vagy valami más?
Szerintem sosem tudjuk meg!!!
Amit biztosan tudok, hogy ha valami rossz, rosszidőben történhet, és annak a SZATE  kárát láthatja, akkor az most megtörtént!
Ezek után félek megnehezül  tó körbejárhatóvá tétele mellett kardoskodnunk, bár bízom benne, hogy minden nehézség ellenére csak célba érünk!
 

2006. július 22.  2211                                                                                                            Bodnár György

 

 

 

2006. július 23.   Két kép a tűz pusztításáról.

 

2006. szeptember 05.     Célba értünk.!?  

 

 

 

2006. szeptember 20.  

Elkészült a gyaloghíd engedélyes terve.