______________________________________________________________________________________________________________________ Turistajelzések, navigálás az erdőben! A turistajelzések térképen vagy a természetben a turistautak azonosítására illetve végigkövetésére, tájékozódásra szolgáló jelzések. A jelenlegi útjelzések Magyarországon 1930 óta használatosak. A jelzést a színe és jelzéskódja alapján lehet azonosítani.
A térképeken a turistautakat kétféleképpen jelölik, folyamatos piros vonallal és mellett betű (K, P, S, Z) jelzi a színét (ez az elterjedtebb) a második mód pedig, az adott színnel (kék, piros, sárga, zöld) jelölik végig ezek a turistajelzések.
A
turistaút színjelzését és jelzéskódját a
térképeken piros betűvel az útvonal mellé írják
(pl. sárga kereszt esetén: S+). A szabadban a
jelzéseket jól látható tereptárgyakra (
jellemzően fákra, villanyoszlopokra, kerítésre,
kőre) festik fel, ott a színjelzést a festék
színe mutatja. A jelzések szabványosított mérete
A tájegységek belső úthálózatának és külső kapcsolódásainak alapvető elemeit tartalmazó jelzések. Ezek a következők: vízszintes sáv és álló kereszt, illetve sí és kerékpáros szimbólum. Vízszintes sáv – A turisztikailag fontosabb kiindulási pontokból más, hasonlóan fontos pontokig terjedő és a tájegységeken általában keresztül vezető turistautak, “vándorutak” jelölésére szolgál. Ha egyszerűen annyit mondunk, hogy kék vagy piros jelzés, akkor a sávra gondolunk. A legmagasabb prioritású és a legismertebb a kék jelzés, melyen az Országos Kéktúra (OKT) halad, ezt a piros, majd a sárga és a zöld követi.
Álló
kereszt – A fő jelzéseket
összekötő, azokat rövidítő (esetleg
hosszabbító), vagy azokból kiágazó és a
fontosabb tereptárgyakhoz vezető utak
jelölésére. A kereszt jelzést helytelenül
pluszként is emlegetik.
X –
Hagyományos sítúra utak jelölése (pl. a
Börzsönyben). A sífutó utak jelölése ettől
eltér, lásd később.
Kerékpáros – Kerékpáros útvonalak jelölésére (a Kerékpáros Együttműködési fórum által 2000. évben egységesített grafikus jelkép).
|