1992. november 27-én a magunk örömére, és reményeink szerint a társadalom hasznára, szándékosan és öntudatosan, 12 fővel megalakult Nagykállóban a Szabadidő és Tömegsport Egyesület ( SZATE )
2006. február 04-től az egyesületünk új neve: Szabadidősport és Természetbarát Egyesület ( SZATE ) Nem sokkal megalakulásunk után, az Egyesület használatra megkapta a volt kádfürdő lepusztult épületét, amelyet nagy munkával átalakítottunk. Az épületben ( SZATE ház ) az 1994-es megnyitás óta, 2004 nyaráig kondi terem, szauna és szolárium üzemelt, amely a város lakosainak nyújtott sportolásra, kikapcsolódásra lehetőséget. Megnyitásakor 3 fő munkanélküli kapott munkát. Ha foglalkoztatásra lehetőségünk volt, mindig munkanélkülit alkalmaztunk. Sajnos az Önkormányzat az épületet visszavette, s ezzel a SZATE ház története a végére ért.
1994-ben SZATE tábort rendeztünk a strandon általános iskolások részére, ahol lehetőség volt úszás oktatásra, és lovaglás oktatásra is.
1994-ben a strandon lábtenisz pályát, röplabda pályát és a gyerekek számára homokozót készítettünk.
1995-ben ismét SZATE tábor volt a strandon, ahol már a környező településekről is érkeztek gyerekek.
1995-1996-ban a nyíregyházi LOCOMOTIV testvér egyesületnek is megrendeztük a SZATE tábort.
1994-től 2002-ig a „Kihívás Napját” szintén a SZATE rendezte meg Nagykállóban.
Az egyesület megalakulása óta évente lövészversenyt rendeztünk. Sajnos, Dr. Major Attila elhunytával 2001-től a lövészversenyek nem kerülnek megrendezésre.
1994-től felkaroltuk a gyorskorcsolyázásban tehetséges fiatalokat, az országos versenyig jutottak segítségünkkel, ahol 9-ik és 11-ik helyezést értek el. Megyei versenyeken több díjat szereztek.
Évente a városi kispályás labdarúgásban és teremlabdarúgásban részt veszünk.
Nyaranta vízitúrát szervezünk, ahol nagyon jó hangulatban evezünk.
Sítúrát három alkalommal szerveztünk.
Az ezredfordulón bekapcsolódtunk a „ Világ Gyalogló Nap ” rendezésébe, amelyen minden évben egyre többen vesznek részt.
2001-ben PLAZA futást rendeztünk, amely nagyon jól sikerült.
A SZATE egyik alapító tagja sárkányrepülő, akit gyakran látni a város felett körözni.
Évente 2001-ig decemberben „Karácsonykupát” rendeztünk teremlabdarúgásban, amelyet 2002-től felváltott az elhunyt alapító tagunk - a focicsapat oszlopos tagja - emlékére rendezendő "Dr. Major Attila teremlabdarúgó emléktorna", amely minden évben január második szombatján kerül megrendezésre.
2002. januárban Dr. Major Attila halálának 1 éves évfordulóján domborművet avattunk a városi sportcsarnok falán. Emlékeztetve mindenkit, "hogy itt ért élete és utolsó focimeccse végére Dr. Major Attila háziorvos-sportorvos a SZATE alapító tagja."
2002. augusztusban emlékhelyet hoztunk létre az egyesület első elnöke Janics Tiborné halálának 1 éves évfordulóján. 2003-ban kopjafát készíttettünk a sírjára.
2010-ben Dr. Szabó Imre halálának 1 éves évfordulóján átadásra került VíziBázisunk. Ez a VíziBázis hivatott emléket állítani örök barátunknak, Dr. Szabó Imrének, aki a kelleténél hamarabb távozott el közülünk.
2004. december 13.
Egyesületünk felkerült az internetre,
http://www.szate.van.hu címen.
2017.
november 27-én a SZATE alapításának
25.
évfordulóján
Ünnepi Közgyűlésen emlékeztünk egyesületünk negyedszázados múltjára.
Hálás szívvel köszönjük Mindenkinek, aki elfogadta a meghívásunkat, jelenlétével
megtisztelt bennünket, és osztozott örömünkben.
2019. augusztus 20-án, a nagykállói
református templomban átadták a városi kitüntető díjakat. Dokumentumok: https://photos.app.goo.gl/9f1aFLUejdndwoF36
VÁROSUNKRÓL, NAGYKÁLLÓRÓL Nagykálló a föld északi féltekének a 47.53 szélességi és 21.51 keleti hosszúsági fokán 124.66 méterrel a tengerszint felett található. Legmagasabb pontja a 152.3 méter magas Lobó - tető. Magyarország (azon belül) Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye egyik tájegységének, a homokos Nyírségnek, nagy múltú települése. Tíz ezer lakosú kisváros. Pár szóval jellemezve: virágzó régmúlt, sivár közelmúlt, megpezsdült, bizakodásra okot adó jelen! Eredete bizonytalan. Töredékes adatok szerint az 1100-as 1200-as években a mai város délkeleti bejárata közelében lehetett Búzna Dada település. A települést 1241-42-ben a tatárok felégették, elpusztították majd továbbvonultak. A veszély elmúltával az emberek egy biztonságosabb község építésébe kezdtek. Ennek neve Nagy-Kálló lett. Kiemelkedése a hasonló falvak sorából mégiscsak a XIV. században kezdődött. Ezt mindenekelőtt kedvező földrajzi helyzetének köszönhette. A történelmi Szabolcs megye közepének nagy forgalmú, nyugat kelet irányú (Debrecen-Munkács) útvonalán feküdt. Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy 1325-től jogot kapjon országos vásárok tartásához, ami fellendítette kézműiparát. Hosszú időn át az ősi Balog-Semjén nemzetség hűbérbirtoka volt. A jelentős történelmi szerepű Kállay család révén különleges privilégiumhoz jutott. Urai a király engedélyével 1457-ben várkastélyt, a törökök 1554. évi megjelenése és az időközben mezővárosi rangot szerzett település 1556-os felégetése után védelmére várat emeltek. Az 1570 és 1573 között épült vár 58X52 méteres alapterületen négy bástyával igazi kis erődítmény volt. Falai 7 méter magasak voltak. Végvárrá 1574-ben nyilvánítják. A várnak ma már nyomai sem láthatók, pedig valamikor nagy szerepet játszott a török elleni, a polgári-(habsburg-ellenes) és vallásszabadságért vívott harcokban. Szolgálataiért Bocskay István erdélyi fejedelem, aki 1604-1606 között sikeres háborút folytatott a bécsi udvar ellen, Nagykállót az ún. Hajdúvárosok soréba emelte. (Hajdúnak nevezték egyebek mellett a végvárakban zsoldosként harcoló, földesúri függésből kiszakadt parasztokat, szegénylegényeket.) A hajdúvárosok polgárai katonáskodás fejében mentesek voltak az állami és földesúri terhek alól. A vár lerombolása (1709), Kálló kivételezett helyzetének megszüntetése és magánföldesúri tulajdonba való visszakerülése (1723) után a település lendületes fejlődése megtorpant. A terhek alatt nyögő kállóiak 1754-ből keltezett és a megyéhez intézett folyamodványa már "Kálló városa utolsó pusztulásának" eshetőségét is fölveti. Lakói az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban Kossuth lelkes híveivé szegődtek. 1848 szeptemberében Nagykállón szentelték fel a szabolcsi önkéntesek zászlóját. A szabadságharcot követő önkényuralom, az 1863. szeptember 21.-ei tűzvész pusztítása, polgárainak a vasútépítéssel kapcsolatos rossz döntése - ( a helyi gazdák, ma azt mondhatnánk környezetvédő csoportként) sokáig nem engedték keresztül földjükön a vasutat ) - így a szomszéd falu vált vasúti csomóponttá. Nagykálló fokozatosan elvesztette a megyében betöltött szerepét, a közigazgatás átszervezése következtében az addigi megyeközpont és hajdúváros hanyatlani kezdett. 1876-ban a megye székhelye a szomszédos Nyíregyháza lett. Kállónak csupán intézményei - a járásbíróság és telekkönyvi hivatal, nyolcosztályos állami fő reáltanoda, adóhivatal, megyei kórház (80 férőhellyel), s a volt vármegyeháza főispáni lakosztályában kialakított Szabolcs megyei múzeum - adtak bizonyos rangot. Ez azonban mit sem változtatott a tényen: "lefokozódott" nagyközséggé. 1989-ben visszakapta városi rangját. Hírneves Nagykállóiak : Nagykálló sok híres - a magyarság kulturális, művészeti, tudományos életében számon tartott - személyiségeknek, volt szülő- vagy lakóhelye. Itt született többek között a mártírhalált halt Ámos Imre (1907 dec. 7. ---1944?) neves festőművész. Görömbei Péter (1879-1940) lelkész-esperes, történész és hitszónok. Kain Albert (1858. dec. 16. -- 1909. dec. 16.) vasútépítő mérnök. Nevéhez füződik a máramarosi vasút, a Csikszereda-országhatár vonal és a Balaton-vasút tervezése, építése. Korányi Frigyes (1827. dec.10. ---1913. május 19.) orvosprofesszor, a nemzetközileg is elismert magyar belgyógyászati tudomány megalapítója. Itt élt 1989-ben bekövetkezett haláláig Ratkó József (1936 aug.09. --- 1989 szept.13.) költő, századunk magyar lírájának egyéni hangú képviselője. Egészalakos szobra a Szabadság-téren áll. Fia (Jocó) egyesületünk alapító tagja. Simonyi József, a "legvitézebb huszár", a napóleoni háborúkban közhuszárból ezredessé emelkedett vakmerő katona (1771-1832). Taub Eizik Izsák (1751-1821), a híres "csodarabbi", akit már életében legendák övezték. Ő volt a zsidó vallás népies irányzata, a chaszidizmus hazai atyja. Szerencsen született. A mestert, aki gyermekként állítólag még találkozott a chászidizmus alapítójával, a híres BESZT-tel, a 18. század végén, 30 évesen választották meg Nagy-Kálló és az akkori Szabolcs vármegye főrabbijául. Negyven éven át tevékenykedett — számos hívőt és tanítványt gyűjtve maga köré — ebben a hivatalában, 1821-ben bekövetkezett haláláig, aajhelja (sátorszerű sírboltja) ma is ott látható, a zsidó temető bejáratában. A „kállói szent” (der hájliger Kálever) terjesztette el világszerte a „Szól a kakas már” című magyar népdalt amelyet héber szöveggel kiegészítve, kabbalista, messianisztikus tartalommal megtöltve hívei mindmáig magyarul énekelnek.
A legenda szerint a kállói szent sokat időzött a környező erdőkben és mezőkön, mert nagyon szerette és élvezte a természet szépségeit. Gyakran beszélgetett az egyszerű pásztorokkal és erdészekkel. Egyik sétája alkalmával a rabbi az erdő szélén egy pásztorfiút hallott énekelni. A dal nagyon megtetszett a mesternek, és állítólag felajánlotta a fiúnak, hogy megvenné tőle. Amaz boldogan kötötte meg a számára előnyösnek tűnő üzletet. A rabbi, miután átnyújtotta a beígért egy aranyat, megtanulta az éneket, a fiú pedig elfelejtette.
Szól a kakas már, majd megvirrad már, Zöld erdőben, sík mezőben sétál egy madár. Micsoda madár, hej de micsoda madár? Zöld a lába, kék a szárnya, engem odavár. Várj madár, várj, te csak mindig várj, Ha az Isten néked rendelt, tied leszek már. De mikor lesz az már, hej de mikor lesz az már?
A jól ismert szatmári-erdélyi népdalt a rabbi kiegészítette. Úgy vélte ugyanis, hogy ez az ének a messiásról szól. Mivel a kakas - a zsidó néphit szerint - a messiás hírnöke, ezért aztán, az ő átiratában, két bibliai idézet került a dal végére.
De mikor lesz az már, hej de mikor lesz az már? Jibóne hamikdos, ír Cijajn tömálé (= Ha felépül a Szentély, Sion városa benépesül), akkor lesz az már! És miért nincs az már, de miért nincs az már? Umipné chatoénu golinu méarcénu (= Bűneink miatt száműztek országunkból), azért nincs az már.
Az új környezetben a dal melódiája is megváltozott : ritmusa lelassult, hangulata érzelmesebb, melankolikusabb lett. Nagykálló látnivalói : A messziről jött idegen érdeklődésére, figyelemre méltó
látnivalói: a volt Megyeháza (jelenleg Pszichiátriai Szakkórház)
homlokzatán három törtvonalú oromzattal lezárt, rizalittal tagolt, emeletes
barokk épület. Falán Széchenyi emléktábla. Előtte a Szabadság kert,
gyönyörű szökőkúttal, 56-os és 48-as emlékművel. Tőlük pár lépésre áll
II. Rákóczi Ferenc
bronzötvözetből készült mellszobra. Ellopták
2008. június 9-én hétfőre virradóra. Újra öntve, és újra felállítva 2009
tavaszán. A szabadság kert déli végén épült református templomot középkori gótikus épületéből a
XVIII. Század első felében alakították át. Különálló, ugyancsak középkori
eredetű tornya, mai alakjában a XVIII. Század végének copf stílusát mutatja,
egyike legszebb alföldi tornyainknak. Előtte áll a
Milleneumi emlékmű. A (Kossuth Lajos utcai) római
katolikus templom középkori
alapokon a XVIII. Században épült, barokk stílusú. Korabeli a berendezése is. A vallásos zsidóság
zarándokhelye Taub Eizik rabbi síremléke. Külön kell szólnunk Nagykállónak a
maga nemében egyedülálló nevezetességeiről, az
Inségdombról. Még egy, szerintünk
tájképileg a megye egyik legszebb kirándulóhelyére hívjuk fel reménybeli vendégeink figyelmét: a
szépnevű Harangodra. Nagykálló e külterületi lakott helye ősrégi település.
Természetes bája, a táj árnyékot adó erdeje, vízibiciklizésre, csónakázásra is
alkalmas tava, a szabadban tölthető kellemes program vonzerő lehet a pihenésre
és nyugalomra vágyó turisták számára. A tóban horgászni tilos!!! Akik a kirándulóhelyet felkeresik,
gyönyörködhetnek az iskolát teremtő neves magyar építész, Makovecz Imre
tervezőcsoportjához tartozó Ekler Dezső tervei és közreműködése alapján felállított tánccsűrben. A fából készült köralapú építmény 300 fő
befogadására alkalmasa. A szép környezetben nyaranta működő KALÁRIS népművészeti tábor,
(régebben TÉKA-tábor) hagyományőrző tevékenységek szervezésére összpontosít.
Néptánc és táncházas foglalkozások, fafaragás, agyagozás, szövés,
bőrmegmunkálás, nemezkészítés, s lovaglás a választható programok.
Nagykálló és környéke műholdról nézve. Nagykálló és környéke jelzett turistaútvonalai a heyjoe.hu oldalon. Nagykálló és környéke (topográfiai térkép) Nagykálló kulturális életének jellegzetes színfoltja az őszidőn rendezett, évtizedes múltra visszatekintő Kállai Kettős Néptánc fesztivál. A Kállai Kettős középkori eredetű, mai kötött formájában a múlt század végén rekonstruált páros tánc. Eredete, a hagyomány és a népi emlékezet a török időkre vezeti vissza. Eszerint a végvárakban lakó őrségnek pajkos szórakozásai közé tartozott, hogy az esetleg kezük ügyébe került török foglyokat párosával egymáshoz kötötték, s táncra kényszeríttették. A tánchoz hol lassú, andalgó, hol pattogó friss melódiát húzattak, erre kellett lábukat hol lassabban, hol gyorsabban emelgetniük. Erre utalna a szólás "majd eljáratom vele a Kállai Kettőst.! Hasonló magyarázatot találunk a zsidó folklórban is. Eszerint, noha a táncot parasztok járták, lábukat váltogatva, a tánc alaplépéseit a megyeháza börtönében találta ki a kínzók leleményessége. A monda szerint a tömlöcben, a pincék alatt volt egy aprócska cella. Ülni, állni nem lehetett benne, mert a padlózata hegyes vaskockákkal volt kirakva. Úgy kényszerült a lábát váltogatni akit odacsuktak, mintha tüzes táncot ropna." A leírásokból kivehető a tánc jellege. A híressé vált dallam fennmaradt szövegvariációi a féltékeny ifjú és a csalfa kedves közötti érzelmi hullámzásokat karakterizálják. A táncban a férfiak szerepe hangsúlyozottabb.
|
Janics Tiborné
